TIPOGRÁFIAI KALAUZ

A könyv a fantázia szabadságát adja, a számítógép pedig a kommunikáció abszolút szabadságát. Kikerülhetetlen volt ennek a két médiumnak a találkozása, mely azt eredményezte, hogy gondolatainkat a világon bárhová, bárkihez eljuttathatjuk. Hát miért ne tegyük ezt ízléses, választékos és grafikailag igényesen kivitelezett formában? Évszázadok teltek el azóta, hogy Gutenberg révén Európában is elterjedt a könyvnyomtatás. Az emberek tisztelettel adóznak ennek a nagyszerű találmánynak, talán éppen ezért Gutenberg-galaxis néven szokták emlegetni a nyomtatott médiumok világát. Az elektronikus kiadványszerkesztés (DTP) a részekből való építkezést követve alkot egy egészet. Akárcsak a kirakós játékban, a puzzle-ban, itt is apró darabokból áll össze az egész. A kiadványszerkesztő feladata az, hogy átlássa az apró részleteket, előre elképzelje, megtervezze azt, hogy hol és miképpen foglaljanak helyet majd később, a nagy egészben. Ez az, ami megkülönbözeti a kiadványszerkesztőt az egyszerű tördelőtől. Mióta megjelent a könyvnyomtatás a világban, azóta van jelen a szép könyvek iránti igény is. Ma, amikor a könyvek nagyon drágák, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen könyveket vásároljanak, annak ellenére, hogy ez a leghatékonyabb és legszórakoztatóbb formája a tudás megszerzésének, s valószínű, hogy ez még sokáig így is marad. A végeredmény a fontos. Csak a technológiai folyamatok változtak meg az idők során. A szedőterem ólombetűi helyett a már-már intelligens DTP-szoftbverek és az általuk vezérelt géparmada vigyázza az egész nyomdai folyamatot, a szövegbeviteltől a kész nyomdatermékig. A folyamat elején és végén azonban mindig ott az ember. A programok a variációk végtelen tárházát adják nekünk, felhasználóknak a kezébe, csak rajtunk múlik, hogyan élünk ezekkel a felkínált lehetőségekkel. Ez